Budapest, Csuka utca 5.
Aki vállalkozik erre a múltidéző, egy helyben ülős kerületbejárós sétára, elmondhatja magáról, hogy valamelyest képbe került az elmúlt bő évszázad ide vágó történéseivel. Amennyiben veszi a fáradtságot utána és gyalogosan is nekivág az útvonalnak, saját magára szabott élménnyel fog gazdagodni.
Bővebben:
Angyalföld Budapestnek gyárvárosa volt s ennek köszönheti létét is. Aki ismerni kívánja, sétát kell tennie forgalmasabb útvonalain, de egyúttal be-betekintve egy-egy mellékutcájába is. Ma már nem így látnánk, de a mi sétánk, utazásunk a múlt Angyalföldjéről is szól és sok érdekességet nyújt.
ANGYALFÖLDI KÉJUTAZÁS. — Darvas Szilárd —
Úgy tűnik nékem, mintha most látnám én azt a villamost és köztem és a föld között a rozsdarágta ütközőt, kísért e néma tüntetés, pedig azóta évre év ült s az ifjúságom úgy elévült, akár egy régi büntetés.
Akkoriban én voltam az a mindig éhező kamasz, kinek étvágya hathetes, kit munka vár és nyakleves,
A bemutatott néhány vers mutatja, hogy költőinket Angyalföld miként ihlette. Talán több is van belőlük, de bemutatásukra kevés a helyünk.
temérdek éhség gyűlt belém, amerre tudtam, ott legeltem, a villamospénz is lenyeltem s az ütközőre ültem- én.
Zörgött a fagy, kihűlt a tér dermedt nyakamba ült a dér s hogy emlegessem holtomig, szidott a szél a csontomig, így lett a bőröm is havas, csak ütem ottan megmeredien, míg rám szakadt az felettem s alattam megfagyott a vas.
Volt bámulom is egy kevés, és rángatott a rettegés, hitványul visszaélt velem, ki friss volt még, a szégyenem, hogy vas lett lám a vánkosom, kitéve hónak és huzatnak, bizony, hogy engem így húzattak lófarkon át a városon.
A téli hajnal messze már s az ifjúságom veszve már, de mintha most is hallanám e dalnak könnyű dallamán a régi rongyos éveket, s tudom, hogy őket el se vesztem, mert mindahányat megjegyeztem s ha nézem ezt az életet,
úgy érzem mindig, mintha most látnám én azt a villamost és köztem és a föld között a rozsdarágta ütközőt, kísért e néma tüntetés, pedig azóta évre év ült s a bátorságom úgy elévült, akár egy régi büntetés.
Mi sétánk közben ne villamoson „gyompoljunk“, mint a gyerekek „tujáznak“, hanem sétáljunk.
Induljunk!
A Váci-út és Dráva-utca sarkán áll a népgyűléseiről ismert Népmozgó, mely kétszer is változtatva helyét, a régi Linzer-féle szeszgyár területén épült. Duna felé eső hátsó környéke kissé elhagyott. A Váci-úton észak felé tovább haladva, a Huba-utca sarkán áll hazánk egyik legrégibb és első útburkolatot készítő, angol-érdekeltségű gyára: a The Neuachtel Asphalte Ccmpany Limited, amely 1870-ben alakult. Készít öntött aszfalt gyalog-, kocsi- és tömörített kocsiutakat. A túlsó oldalon a 80. szám alatt látjuk Fehér Miklós gépgyárát, mely traktorokat, személy- és teherautókat készít, javít. Az előbbi oldalon a 45—47. sz. telkeken állt, még az első világháború előtt a SchUck-féle gép- és vaggongyár, melyet 1869-ben létesítettek. Eleinte főként vasöntéssel, később gép-, villamos- és vasútikocsik, vasszerkezetek gyártásával foglalkozott. A telek északi végén találjuk a Hazai gépkereskedelmi rt. épületét, amely Angyalföldön megszűnt gyárak felszereléséből visszamaradt gépek árusításával foglalkozott. Vele szemben a Nemzetközi Aratógép Társaság volt épületében rendezte be a Vöröskereszt a hajléktalanok menhelyét. Közvetlen felette sorakoznak Angyalföld mammut bérházai: Tizenháromház, Freyberger-ház és a Hétház. A múltban ezekben a mammut bérházakban, mint ágyraj ár ók húzódtak meg azok a vagányok, akik ezen környék közbiztonságát veszélyeztették. Külön életet éltek a bérkaszárnyák lakói és gyermekseregei. Nehezen érti meg ezt a mai nemzedék, de a költő másként, megértéssel szól a régi angyalföldi bérházakról.
Budapest, Váci-út 140. SZÁM. — Berda József —
Benned születtem, öreg épület, itt adott életet nékem anyám.
ha elmegyek melletted néha-nap, a borongás árnya borul reám,
el-eltűnődve, mi ködbe merült; hová lett az angyalföldi gyerek, ki lótott-futott a közel réten s most a férfikor felhőjén lebeg?
Hová lettek a régi fiúk, a „paradicsomlopók, verekedők, kik jártak a Dunára meztelen s pajzánkodtak: ki kezdje hát előbb?
S hol a füzes a patak mentén, hol gombát szedtem, hogy legyen vacsoránk? Most gyár és szemétdomb van mindenütt, pedig itt volt gyerekkori tanyánk!
Boldog-szép korszak, vén szülőház, téged a szegénység dajkált, szépített; eltűntek a régi arcok s tájak, de te megmaradtál torz épület!
Csak te maradtál meg, hirdetvén: nem halhat meg az, aki élni vágy!
A múlt korából így nyerjen vigaszt a jövőt váró gyötrő szomjúság!
Túlnan hatalmas iskolaépület meredez az 57—61. sz. alatt, mely 1910-ben épült. Tervezője: Kauser József építész. Az építési és berendezési költségek 810.000 koronára rúgtak. Az épület három emeletes; felépítésekor 38 osztály-termet, 2 egyéb termet, 10 szertárat, 2 tornatermet öltözőkkel és szertárakkal, 2 tanácskozó termet, 1 igazgatói, 1 óvónői és 3 altiszti lakást tartalmazott. Ez az iskola-épület még a mai napig is legszebb és legnagyobb iskola-épülete Angyalföldnek. Az épület Janicsár-utcai oldalán 1911-ben az óvoda is megnyílt. 1924-ben a fiú elemi iskolai részben helyezték el a polgári fiúiskolát. Az első években iparostanonc iskola is működött az épületben. Gazdasági továbbképző iskola tagozata később ugyancsak megszűnt. Az iskolaépület mögött, az Angyalföldi úton, egy hatalmas fővárosi bérház áll, mellette a Hungária-, illetve most Róbert Károly körút felé néhány földszintes, fővárosi földszintes lakásos ház és OTI rendelő. Szemben az Árboc-utca elején találjuk az Arnheim pénzszekrény és trezorgyárat.
A Róbert Károly-körút és Váci-út sarkán állt a híres Walser Péter harang- és tűzoltószer gyár, amelynek műhelyeit most kisebb-nagyobb üzemek használják. Közvetlen felette volt a Magyar Acélárugyár sportelepe, amely a híres Jancsics-réten épült, ahol ugyancsak szép számmal tartottak népgyűléseket. A Jancsics-réttel szemben a mélyebben fekvő telkeken fa- és ácstelepek voltak.
A Jancsics-rét felett volt a Höcker Testvérek vasöntödéje és gépgyára, ahol a Siemens Friedr. művek vasöntő-és hőtechnikai gyár rt. működik. Szemben volt vele, a túloldalon a Zarzetzky gyufagyár. A Váci-út és Frangepán-utca sarkán három nagy, a székesfőváros tulajdonát képező bérház áll. Ezek egyikében volt a Janitsári Iván, hazánk legjobb pirotechnikusának „Főnix“ gyógyszertára és laboratóriuma.
A Váci-út 89. sz. alatti épületben van Angyalföld legrégebbi, tehát első népiskolája, melyet a múltban hivatalosan „Angyalföldi elemi népiskolának neveztek. Az iskola 1883-ban létesült a Jordán Károly bőrgyáros, Váci-út 1631/69. hrsz. telkén (ma Váci-út löl.) iskola céljaira némileg megelelő épületet emeltetett, de pincehelyiségeiben 1884. május 1-ig korcsma, majd utána szeszraktár volt,
1897-ben költözött át mai épületébe. Az épületet Honig Dezső fővárosi mérnök tervei szerint építették. Építése és berendezése 185.423 frt. és 15 krajcárnyi összeget emésztett fel. Ebben az épületben is működött iparostanonc és továbbképző iskola is.
Az iskolával szemben van a Láng és Lovas gépolaj-gyár. A Csáklya-utca sarkán (ma Láng László-u.) áll az Uranus (ma Hazám) mozgó, mely közvetlenül a Rákos-patak mellett, a Váci-úti hídnál állott előbb. Vele szem ben, az iskola szomszédságában, az Engel Bernét-féle Tokaji Konyakgyár, s az Épp és Fekete gyár.
A Váci-út 95—97. sz. alatt van a nagyteljesítményű Magyar Acélárugyár Rt., melyet 1895-ben Léve Gusztáv alapított, aki a francia Holzer-féle sziliciumötvözetű rúgóacél gyártásának szabadalmát megszerezvén, ezen acél gyártásának jogát szerződés útján a Magyar Állami Vasgyárak Igazgatóságára ruházta át azon kikötéssel, hogy azt az acélt kizárólag a Magyar Acélárugyár Rt. részére szállíthatja. Ezen szerződés alapján a gyártelepen elsősorban rúgógyártás indult meg. Kezdetben a vállalat főkép a Magyar Államvasutak és hazai vaggongyárak rúgószükségletének gyártásával foglalkozott, de rövid idő múlva olyan hírnévre tett szert, hogy vasúti rúgókat nemcsak Európa valamennyi államába, hanem távolabbi külföldre is exportált.
Az ország fokozódó szükségletének kielégítése szükségessé tette újabb gyártási ágak bevezetését, így 1905-ben gyártási körébe vette az ásványőrlő malmok céljaira szükséges acélgolyók gyártását és az autók gyors terjedése folytán rúgógyárát, kovács- és présműhelyét autórúgók, autótengelyek, forgattyústengelyek, autócsuklók, szelepek, sebességváltó- és differenciál-alkatrészek nagyobbméretű gyártására rendezte be. Ezen cikkeket, úgyszintén egyes kovácsolt és préselt vaggonalkatrészeket, köztük csapágytokokat is, a mai napig gyártja. Az erre az időre eső általános gazdasági fellendülés a gyár fejlődését hathatósan alátámasztotta és a háború kitöréséig fenti cikkek gyártásával üzeme állandóan jól volt foglalkoztatva.
A vállalat az első világháború után rendezkedett be hintórúgóknak és hintótengelyeknek tömeggyártására és ezért kovácsműhelyét, megmunkálóműhelyét is megfelelően átállította.
A gazdasági viszonyok folytatólagos romlása vezetett a vállalatnak a Magyar-Belga Fémipargyár Rt.-gal 1928-ban létesített fúziójára. Ennek eredményeképen a két vállalat cikkeinek gyártását racionalizálta, a Magyar Acélárugyár Rt. telepén a két üzemet egyesítette, miáltal bizonyos cikkek árának leszállítása vált lehetővé.
A túlsó oldalán áll a Láng L. Gépgyár Rt. hatalmas gyártelepe, melyet Láng László 1868-ban alapított. Ez a gyár tulajdonképen három gyár egyesítése folytán létesült és pedig: Láng László gépgyár, Eisele József kazángyár és Zangenhauser művek (1911). Gőzturbinákat, Diesel-rendszerű nyersolaj-motorokat, stabil és félstabil gőzgépeket, gőzkazánokat, légsűrítőket, gőztárolókat: szesz-, cukor-, keményítő- és élesztőipari gépeket, valamint vashordókat készít.
Szemben van az Orion gyár modern gyárépülete, az Orion budapesti üzeme. Ez a vállalat 1913-ban alakult a Váci-út 74. sz. alatt, hol kezdetben izzólámpa és villamossági cikkek gyártása folyt. A Váci-út 99. sz. alá 1922-ben költözött át az üzem, az akkor újonnan épített gyárépületbe. Itt új gyártási ágazatokat kezdtek (elemgyártás, karácsonyfadísz és további villamos háztartási cikkek gyártását), majd 1925-ben, a rádiózás kezdetekor, az elsők között Magyarországon megkezdték a rövidesen világhírűvé vált Orion hangszóró és rádióvevőkészülékek gyártását. Ez az ágazat rohamosan fellendült, úgy, hogy néhány év múlva szűknek bizonyult a Váci-úti gyárépület és a rádiógyártással átköltöztek az Újpest, Váci-út 77. sz. alatt levő telepre. Időközben további gyártási ágazatok alakultak, így a Magyarországon egyedülálló gyógyszerüveg- (ampulla, fiola, kémcső sb.), valamint a hőpalack-gyártás, mely nálunk az 1930-as évekig luxuscikknek számított, míg az Orion azt olcsó tömegcikként nem népszerűsítette. Budapest és a vidéki városok békeidőben esténként a legkülönbözőbb megoldású fényreklámokkal világvárosi színvonalat kaptak, s ebben nem kis része volt az Orion gyár fénycsőosztályának, mely nyugateurópai színvonalú fényreklámokkal gazdagította a városok esti hangulatát.
A további évek folyamán ismét újabb és újabb gyártási ágazatok alakultak mindkét gyártelepen, melyek közül figyelemreméltó a kismotorok (gramofon motor, kerékpárdynamo stb.) gyártása, különböző műszerek és elektromos vizsgálókészülékek előállítása, valamint az újszerű napfény (fluorescens) világítócsövek készítése.
Szakkörökben külföldön is elismert tény, hogy az Orion újabb gyártási ágazataival úttörő munkát végzett, amennyiben nem egy olyan cikket állított elő, amelyet korábbi években csak külföldi, sőt tengerentúli államok gyártottak. Ezzel nemcsak mentesítette a belföldi ellátást az import alól, mely minden időben jelentős deviza megtakarítást eredményezett, hanem gyártmányainak 60-70%-át exportálta túlnyomóan nemes valutájú országokba és ezzel hozzásegített más iparágakat ahhoz, hogy külföldi nyersanyaghoz jussanak.
Az Orion 3-fej védjegye világmárka lett. Jól ismerték Skandináviától Egyiptomig és Arábiáig, sőt egyes tengerentúli államokban is. Az Orion-gyártmányok mindenkor versenyképesek mind minőségi, mind külső kiviteli szempontokból a legfejlettebb nyugateurópai ipari államok termékeivel.
A Váci-út 109. sz. ház mögött, a Rákospatak régi medre mellett volt a római időből ránk maradt ördög-malom. A Váci-út 109. sz. házban gyermekeskedtek Hörbiger Pál és Attila, nálunk is ismert neves osztrák filmszínészek. A Rákospatak felett volt Roessemann és Kühne-mann-féle keskenyvágányú vasutak gyára. 1883-ban alapították, 1918-ban pedig részvénytársasággá alakult. Gyártmányai: rendes és keskeny nyomtávú személy- és teher- vasutak, drótkötélpályák, vasútbiztosító berendezések, beton- és jéggyártó gépek. Fiókjai voltak: Bécsben, Belgrád-ban, Zágrábban, Nagyváradon, Temesvárt és Lembergbem Közvetlen felette, a 119. sz. alatt a régi Dósa Testvérek műbútorgyár helyén találjuk a Hirmann Ferenc fémön tődé, rézáru- és vaggonfelszerelési gyárat, mely 1880-ban létesült és mostani helyén 1913-tól működik, öntödei, esztergályos, lakatos és bádogos munkákat végez. 1935-ben már külföldre is exportált. Legnagyobb teljesítménye idején 1000-nél is több munkást foglalkoztatott.
A túlsó oldalon volt a Brunner Testvérek lágyvas öntödéje, mellette pedig ma is ott látjuk a Magyar Csavargyárat, melyben a Csavar- és kovácsárugyár (Brevillier és Fia és Úrban A. és Fia rt.) székel. A Hirmann-gyár mögött volt régebben a Kaszab-féle csavargyár.
Felettük a csavargyár oldalán hatalmas fővárosi bérházak állanak. Szemben találjuk a Tudor Akkumulátor gyár rt. és Róthmüller S. fém- és bádogárugyárat, melynek a Magyar Általános Gépgyár, azt megelőzőleg a Pod-vinecz és Heisler malomépítészeti gyár voltak elődei. Ezekkel szemben van a Székesfővárosi Fertőtlenítő Intézet hatalmas épülete, melyet 1913-ban létesítettek és benne 100 ágyas, 4 pavillonból álló megfigyelő intézetet is építettek. Helyén valamikor a híres Fairbanks mérleggyár álott.
Az Országos Egészségügyi Anyagraktár - Rico, - mint állami vállalkozás 1936-ban létesült. A Népjóléti Minisztérium hatáskörébe tartozik. Feladata, hogy a kórházak olcsóbban jussanak közvetlenül a szükséges kötszerekhez és gyógyszerekhez. Külön vattagyára és szövőüzeme is van. 200-450 alkalmazottat foglalkoztat.
Kissé felette egy fővárosi park létesült, mely mögött áll a Madarász-utcai Csecsemő- és Gyermekkórház, 200 ággyal. 1917-ben kezdették meg az építését, de végül is a főváros átvette a Stefánia Szövetségtől és 1929-ben 772.000 pengő költséggel újból felépíttette. A park mellett ismét több hatalmas fővárosi épületcsoport következik, melyekkel szemben a Meder-utcától Újpestig húzódik hazánk legnagyobb hajógyára, a Ganz Danubius hajó és gépgyár, ahol tengerjáró és dunai hajóinkat készítik.
A Váci-út 163. sz. alatt volt a Karaszek Ferenc kazán- és tartálygyár, A 169. sz. alatt a Philips rádiótechnikai és villamossági gyár, A Philips-gyár, - mely 1932-től működik mostani helyén, - 1938-ban fuzionált az ugyanitt, 1924 óta működő Vatea gyárral. A vállalat holland érdekeltségű, központi gyára is ott van Einthofenben. Gyártási cikkei: rádióállomások adócsövei, rádió- és röntgenkészülékek, kisebb kapacitású rádióadók és egyenirányító csövek. E cikkekben háború előtt export is volt.
A Philips-gyár mellett levő két udvaros, hatalmas bérházban gyermekeskedett Szabó Lujza, a híres, korán elhunyt operaénekesnőnk. Felette állt a Szoborgyár, ahol a 90-es években felállított legtöbb bronzszobrot öntötték. A Szekszárdi-út és Váci-út sarkán állt régebben a Cikória-gyár, Ennek kertje a Palotai-útig nyúlott le, ahol a pótkávéhoz szükséges anyagokat termelték. Kissé feljebb szeli át a Váci-utat a körvasút hídja, mely után a Vámépület következik. 1900-ban építették, ahová az Aréna- és Váci-út közeléből költözött.
A Váci-út és Újpest határán áll a Beszkárt kocsiszínje. A túlsó oldalon a dunai révkapitányság és az újpesti hajókikötő áll. Itt vezet át a Dunán a Milleneumi vasúti híd Dudára és a Népszigetre, mely utóbbin vannak a cserkészek és az UTE csónakházai, a MÁV és az Ister vízmüvei, továbbá a Budapesti Evezős Club csónakháza és a sokszor emlegetett lilik-féle halászcsárda.
Újpest határából visszaindulva a Váci-út és a Duna-part közötti részen, a Dunapart, a Turóc-utca és Csavargyár-utca között volt. a Danubius strandfürdő, melyet Zakariás Árpád, Angyalföld ismert gyógyszerésze 1923-ban létesített. Mellette találjuk a Meteor kőipari és malomkőgyárat a Meder-utca 4. sz. alatt. A strandfürdő mellett halad a körvasút pályateste. A város felé haladó utunkban csakhamar eljutunk a Vizafogói védgáthoz, A pályatest és a Rákospatak találkozásánál áll a főváros Angyalföldi Szivatyútelepe, amelyet 1926-1932 közötti években építettek. Ez a 6870 méter hosszúságú rákosvölgyi főgyűjtőcsatorna szennyvizét emeli át a Dunába. A szennyvizet a Dunába való átemelés előtt a szivattyútelepen megtisztítják, nehogy a Duna vize a város belső szakaszán elszennyeződjék. Az ülepítő medencékből kikerülő iszapból naponként kb. 8000 köbméter methán-gázt termelnek.
A vizafogói gát mellett a Csáklya-utca (ma Láng László-utca) magasságában állt a Vuek és fiai fatermelő telep, mely a Dunán tutajokon leszállított farönkök fel-fűrészelésével foglalkozott. Nem messze állt a Lepsi, halász-házai feltöltött helyén ma a rendőrség lakóház-telepe és a rendőrlegénység kiképző iskolája áll. Ezekkel szemben, a Dunaparton van a csavargőzös Angyalföld és Óbuda közötti átkelő járatának állomása. Innen a Dunaparttól a körvasiitig húzódik a Nagybátony-Űjlaki Egyesült Iparművek telepe, melynek elődje az 1869-ben alakult Újlaki Tégla és Mészégető volt. Ez a környék rövidesen átalakul, mert itt épül fel az Árpádhíd angyalföldi, illetve XIII. kerületi hídfője. Az Esztergomi-út és Párkány-utca között helyezkedik el a Lipótvárosi pályaudvar. A Duna-partra visszatérve előbb a Budapest székesfőváros sporttelepéhez, a B. S. E., majd a Budapesti Testgyakorlók Köre, B. T. K. sporttelepéhez jutunk.
A Dráva-utcán át az Aréna-útra jutunk. A 61—H3. sz. alatt volt a Fiat Automobilok Magyar eladási rt. központi javítóműhelye, amely annak a fegyháznak a helyén áll, ahol több haramiavezért végeztek ki. A fegyház épületét a főváros 1900-ban iskolaépületté alakíttatta át. A Váci-út 21. számú elemi iskolát megosztva, helyezte a főváros a tanulósereg egy részét ide, majd az úgynevezett Lőportár-dűlői iskolába, melyet 1910-ben az .Aréna-út és Lehel-utca sarkán épült épületbe véglegesen elhelyeztek. Az Aréna-út és Tüzér-utca sarkán épült a Zsinagóga és mögötte a Pesti Izraelita Hitközség pászkagyára. A Tüzér-utca és Csángó-utca közti részen találjuk a Vonat-laktanyát. A Fóti-úton az Első budapesti gőzmalom rt. 1885-ben épült munkástelepét láthatjuk.
A Huba-utca sarkán messze kimagaslik a Karmelita templom. 1896-ban szentelték fel a mostani rendház-épület egy részében kápolnájukat 300—400 ember befogadására, 1899-ben pedig mai templomukat, melyhez 60.000 forinttal a főváros is hozzájárult. A templom korai gótstílusban épült. Hossza 45 méter, szélessége 17 méter, a tornya 70 méter magas. Főoltárának képe dombormű, aranyalapon a Karmelhegy dicső Királynéját ábrázolja.
A Huba-utcában áll a Salvator nővérek zárda és iskola-épülete. A rendházat 1906-ban szentelték fel. Előbb kisdedóvó, majd elemi iskola is volt a rendházban. 1911-ben második emeletet építettek a zárdára. 1915-ben polgári leányiskolát nyitottak. A mai modern iskolaépületüket, mely a zárdaépülettel szemben van, 1928-ban szentelték fel. 1924-től 2 éves női kereskedelmi szaktanfolyamot, 1929-től tanítónőképzőt, 1938-tól leánylíceumot is tartanak fenn.
A Csángó-utca 22. alatt állót az Eclesia egyházművészeti rt. gyártelepe, felette a katonai lovaglótér, melyet utóbb katonai gépkocsik garázsépületeivel építettek be. A Lehel-utca és Róbert Károly-körút sarkán 500 m- területen van Angyalföld nyílt piaca, melyet a nép Kis-Lehel-tér néven emleget. A piacon 32 árus nyert elhelyezést és a Községi Élelmiszerüzem egy elárusító helye. A piactól nem messze találjuk Angyalföld legrégibb moziját, a Winkler-mozgót (később Délibáb, most Dózsa György mozgót), mely valamikor a Kis-Lehel-téren ponyva alatt mutatta be előadásait. A Róbert Károly-körút páratlan számú oldalán van a volt Vilmos főherceg laktanya, melyben légvédelmi tüzér lőiskola és a gépkocsizó dandár légvédelmi és gépágyus ütegei is voltak utóbb elhelyezve. Közvetlen mellette állt a katonai ágyraktár és gőzmosó' kirendeltség épülete.
A Róbert Károly-körút és Teve-utca sarkán állt a Magyar-Belga fémárugyár. A Levente-utca, Róbert Károly-körút, Hajdu-utca és Gömb-utca területén állt az 1889-ben épült előbb 16-os, utóbb 10-es, ma I. számú honvédkórház, 500 ággyal, 22 épülettel, 35 kórteremmel, 64 betegszobával, kápolnával (a Gömb utca oldalán) és egészségügyi anyagszertárral. A Gömb u. 22. sz. a. volt az OTI rendelő-intézete, mely előzőleg lókórház volt. A Gömb utcában van a Samun Altesse dobozgyár is. Az 53. sz. alatt van a Gömbutcai fiú és leány népiskola és óvoda, közvetlen mellette az Üteg-utcai leány polgári iskola. Az Országbíró-utca 12-14. sz. alatt ugyancsak egy fővárosi kisdedóvó áll. A Teve-utca 6. sz. alatt is egy fővárosi kisdedóvót találunk. A Teve-utca 6. sz. alatt épült az Angyalföldi tűzoltó laktanya, mely területet a főváros a Terrénum rt.-tól 113.330 pengőért vásárolt meg. A Frangepán-utcában volt Tokaji Konyakgyár épületében volt a gróf Károlyi Imre tejüzemi rt., mely Budapest harmadik helyén álló tejüzeme volt; itt találjuk aWarhanek halkonzerv gyárat, Haas és Somogyi vasszerkezetek gyárát, a református templomot, a volt Erzsébet kenyérgyár épületében a Központi Tejcsarnok kenyérgyárát. A Rozsnyai- és Röppentyű utcák sarkán állott a Staar filmgyár stúdiója. A Rákospatak és Béke-utca kereszteződésénél bolgár kertészetek virágoztak, alattuk pedig a Vasas és Mackensen sporttelepek terültek el.
A Rákospatak felett Újpestig rozsföldek, a patak mentén pedig jégaszalók és jégvermek voltak. A Millenniumi kiállítás után, annak vadász pavilonját Tarnay Lipót, a Krausz-Mayer-telkek bérlője megvásárolta és a jég aszalók mellett felállítva, télen jégpálya melegedőjéül, nyáron .ugyanitt létesített mutatványos telep és szórakozóhely vendéglőjeként használták.
A Gyöngyösi-úton találjuk a főváros egyik (II. számú) szülészeti kórházát, melyet 1917-ben létesített a főváros, megszüntetve az épületben a tripoliszi (Palotai-úti) kislakásos telep népművelési házát. Közvetlen mellette van a Tomori utcai elemi fiú-, elemi leányiskolák barakképülete, feljebb a Palotai úti Népfürdő, mely 1911-ben 8 kád- és 6 zuhanyfürdővel létesült. A Babér utcában áll az óvoda és gyermekotthon épülete és az úgynevezett Babér-telep, amely a főváros szükség telepe. Ezt a telepet fedi el a Váci út felől a külső Váci úti (Tripoliszi) Szent Mihály fő-angyalról nevezett plébániatemplom, mely az 1918-ban megalakult kisegítő Kápolna Egyesület „Hóvirág” helyi-csoportjának működése nyomán 1930-ban épült a szegedi Fogadalmi Templom tervezője és építője tervei alapján.
A Tomori-úton végighaladva, eljutunk a Madarász-telephez, melyet az első világháború után a menekültek elhelyezése céljából az állam létesített. Nem messze innen áll a Tarnay-major, Angyalföld legrégibb épülete. Bizonyos, hogy épületköveit Jenő és Új-Jenő romjaiból hordták össze. A Szekszárdi-úton áll a volt jutagyári, most községi óvoda. Angyalföld határán létesítették az Angyalföldi pályaudvart, mely a Budapest-Esztergom közötti vasútforgalom egyik állomása.
A Béke utca, Lehel utca, Aréna út és a vasútvonal közötti területrészen, ha Újpest felől jövünk, a Rákos-patakig több kisebb-nagyobb üzemet látunk. A Béke-téren, melyet 1929-ben 27.000 pengőnyi összegen rendezett és parkosított a főváros, a Szent László plébánia templom áll, mely az 1910-ben megalakult Angyalföldi Templomépítő Egyesület munkálkodásának eredménye. 1912-ben a Szent István Társulat (Szent László-u. 26. sz.) épületében nyilvános kápolna létesült. 1916-ban a Kápolna Egyesület átalakult helyi lelkészséggé, majd 1919-ben önálló plébániává. Angyalföld első plébánosa Uhlár Béla volt. 1928-ban a hercegprímás tette le a Béke-téri templom alapkövét, 1929-ben szentelte fel ezt a templomot. Az építési költségek kétharmad részét a főváros, egyharmad részét pedig Angyalföld népe fedezte filléreiből.
Ugyancsak a Béke-téren áll a XIII. kerületi elöljáróság épülete, mely 1938-ban készült el.
A plébánia templom magasságában, a Szent László utca 59-61. sz. alatt az elemi fiú- és leányiskola s az épület Petneházy-utcai oldalán a kisdedóvó van. A 48. sz. alatt áll a Béke-mozi.
VÁROS SZÉLE - Lóránth László -
A lábad alatt sár dagad, Muskátli ég az ablakon,
Itt lenn a Szent László úton ősz harsog már a fák alatt.
Minden sarkon hej, kis butik És ötért mámort mérnék itt, Feledni kell a mindenit!
Egy ember lassan elbukik.
Részeg kémény a háztetőn, Macska nyivákol keserűn.
A szélkakas oly elhagyott.
Mintha egy húrú hegedűn játszana az éj reszketőn s kontráznának a csillagok.
Az iskolával szemben áll a Stadler Mihály sodrony-szövet-, fonat- és vasárugyár.
A Lehel utca és Róbert Károly körút sarkán áll az Angyalföldi állami elme- és ideg gyógyintézet", mely 1883-ban (a Napföldön) épült, azon a helyen, ahol mintegy 100 évvel azelőtt vízgyógyintézet állott. Nevezetessége, hogy itt volt az ország egyetlen elmeügyi múzeuma.
A Róbert Károly körúttól délre, a Lehel utca, Aréna utca és Vágány utca közötti részben van, a Szabolcs u. 33. sz. a., az 1842-ben alapított Pesti Izraelita Hitközség kórháza 650 ággyal. Benne foglalnak helyet a Bródy Adél gyermekkórház, Kaszab Aladár és Józsa poliklinika, Bródy József és Fanny tüdőgondozó. A Bókay tér 4. sz. alatt van a Weisz Alice gyermekágyas otthon, melyet 1910-ben 65 ággyal létesítettek.
A Vágány utca és Mohács utca sarkán találjuk Budapest Székesfőváros Kertészetét 4,5 hektárnyi területen, 26 növényházzal és mintegy 2000 melegággyal. Itt nevelik az összes fővárosi parkok virág- és dísznövény szükségletét, fajtánként százezerszámra. Ugyancsak ez a telep látja el az összes nyilvános terek és parkok komposzt-föld és trágya szükségletét. Mellette találjuk hazánk egyik legnagyobb konzervgyárát, az Óceán magyar konzervgyárat. Az Aréna út, Szabolcs utca, Aba utca és Lehel utca között terül el a volt Albrecht főherceg laktanya, benne a IV. körzetközétkezési bizottsággal. A Lehel-utca 41. sz. alatt van az államrendészeti szervek 1. számú élelmiszer-üzeme és a 45. sz. alatt a Központi állategészségügyi anyagraktár.
Bejárva Angyalföldet, megállapíthatjuk, hogy még Nagy-Budapest szempontjából is igazán fontos üzemekkel és intézményekkel rendelkezett a múltban és szolgálja a nemzet érdekeit a jelenben is.